>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Wild Frigyes

Wild Frigyes sikeresen kérvényezte a Kalendárium példányszámának 10 000-re történő növelését.

Wild Frigyest ismét parlamenti képviselővé választották.

A Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium elviekben engedélyezte Wild Frigyesnek, hogy a FUEV számára a magyarországi németség helyzetéről egy kötetbe (Handbuch der Europäischen Volksgruppen) ismertetőt írjon. Ennek előfeltételeként az előzetes egyeztetést adta meg.

Wild Frigyes engedélyt kért a Kalendárium példányszámának 15 000-re történő növelésére. Indoka: a Szövetség előzetes megállapodást kötött az IBUSZ-szal, hogy az utazási iroda 5000 példányt átvesz, melyeket a német nyelvterületről érkező turisták közt értékesít. Megkapta az engedélyt.

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

Wild Frigyes levelet írt a Külügyminisztériumba egy Heinrich Reitingertől érkező meghívás ürügyén. Leírta, hogy a német kultúrcsoportok egyre több meghívást kapnak az NSZK területéről, és nem tartotta helyesnek a teljes elzárkózást, annál is inkább, mivel az utak során szerinte külföldön komoly lehetőség kínálkozik a nemzetiségi politika eredményeinek propagálására.

Emlékünnepséget tartottak a Szövetség 15 évvel ezelőtti megalakulása alkalmából Budapesten. Wild Frigyes az ünnepségen átvette a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, Hambuch Géza pedig a Szocialista Kultúráért kitüntetést.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya beleegyezett abba, hogy az őszi müncheni fesztiválra egy táncegyüttes kiutazzék. Választása a Központi Nemzetiségi Együttesre esett. Wild Frigyes nem tartotta a döntést helyesnek. Érvelése szerint ugyanis egyre nehezebb megmagyarázni a hazai németségnek, miért nem utazhatnak ki kultúrcsoportjaik az NSZK-ba. Javaslata szerint vagy egy német csoportnak kellene fellépnie Münchenben, vagy a központi együttes fellépése előtt az osztálynak engedélyt kellene adnia egy német csoportnak arra, hogy kiutazzék az NSZK-ba.

Megjelent az oktatásügyi miniszter rendelete az Oktatási Minisztériumi Nemzetiségi Bizottság felállításáról. A miniszter melletti konzultatív szervnek mintegy 20 tagja volt. /Központi államigazgatási szervek képviselői, a nemzetiség szövetségek főtitkárai, így Wild Frigyes is./ A bizottság feladata az volt, hogy a nemzetiségi politika alapvető irányelveire javaslatokat fogalmazzon meg, tanulmányozza a küszöbön álló nevelési, oktatási, népművelési feladatokat, s ezekről információs anyagokat állítson össze. A bizottság munkája 1975-től szünetelt.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.